Saját folyó / River Dreams

A kazahsztáni folyók mentén élő fiatal nők saját tapasztalataikon keresztül beszélnek nőiségről, elnyomásról, erőszakról és a társadalmi elvárásokkal szembeni ellenállásról. Kristina Mikhailova költői, többszólamú filmjében a folyó egyszerre válik tájjá, metaforává és belső tájjá: a víz az emlékezet, a szabadság és egy lehetséges jövő képét hordozza.

Young women imagine themselves as a river: what starts off as a poetic metaphor is linked to images of landscape and becomes a many-voiced narration, radically morphing into a political statement. The Kazakh woman, she prefers life without man.